Az ukrán infrastruktúra és más polgári célpontok elleni orosz rakéta- és dróntámadások egyik fontos célja a lakosság moráljának rombolása. Természetesen senki nem örül annak, ha rakétázzák az otthonát, ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy mennyire vált be ez a stratégia a történelemben, azaz, rá lehet-e kényszeríteni egy népet pusztán bombázással a kapitulációra?
A támadásnak hat sérültje van.
A drága importtal szemben az egyetlen fenntartható megoldás a megújuló energiaforrások használata – vélekedett az Európai Parlament elnöke. Deutsch Tamás a szankciók eltörlésére szólított fel.
Legyen szerényebb az idei karácsony, inkább azokat támogassuk, akiknek Ukrajnában igazán szükségük van rá – mondta a pápa.
Kormányzati épületeket próbáltak drónokkal támadni Kijevben, az ukránok állítják, hogy a légvédelmük 13-ből 13 drónt leszedett. Eközben egyre valószínűbb, hogy az USA hamarosan bejelenti, Patriot légvédelmi rendszerrel látja el Ukrajnát.
A téma az orosz állami tévécsatornán merült fel, ahol arról beszélgettek, hogy elkerülhetetlen a NATO-val való összecsapás.
A Biden-kormányzat véglegesíti a Patriot rakétavédelmi rendszer Ukrajnába küldésére vonatkozó terveket, az erről szóló döntést pedig több kormánytisztviselő szerint is már a héten bejelenthetik.
A fehérorosz hatóságok szerint Szvjatlana Cihanouszkaja „katonai jellegű szélsőséges szervezet” élére állt.
Az Európai Unió felé tapogatózó ukrán törvényhozás a korábbinál lényegesen szélesebb jogokat adott az ország nemzetiségeinek.
Vannak, akik a putyini rendszer és az orwelli disztópia áthallásait sejtik a háttérben, mások szerint viszont épp a nyugati liberalizmus mutat totalitarista jegyeket, aminek következtében az oroszok nem elszenvedőkként, hanem kívülállókként lapozgathatják a regényt.
Zelenszkij szerint Putyin halálával véget érne a háború; Peszkov kizártnak tartja, hogy ebben az évben kivonuljanak Ukrajnából. Folyamatosan frissülő tudósításban számolunk be a háború fejleményeiről.
Az elnök Ukrajna háborús győzelméig mindenképp maradna hatalmon.
Legalább próbálják meg bizonyítani, hogy képesek visszautasítani az agressziót, mondta az ukrán elnök.
Mostanáig 28 hasonló csomag érkezett ukrán külképviseletekre.
Az Emmanuel Macron által összehívott konferencián 47 ország képviselői, többnyire miniszterek lesznek ott, Magyarország egy államtitkárt küld.
Az orosz–ukrán kiberháború nem február 24-én kezdődött, és nemcsak Ukrajna területén zajlik, de a szereplői ugyanazok, mint a hagyományos fegyverekkel vívott konfliktusnak: hadseregek és titkosszolgálatok, ezek külföldi támogatói, lelkes amatőrök és nagyvállalatok. És persze mi mindannyian, mert a kiberháború nemcsak hírszerzés és zsaroló vírusok, hanem legalább annyira dezinformáció és befolyásolás.
Az osztrák külügyminiszter szerint korábban is voltak ugyan viták a magyar oldalon, de a magyarok végül mégis mindig beleegyeztek a szankciós javaslatokba.
A közösség így igyekezné megnehezíteni az Oroszországgal szemben támasztott korlátozások megkerülhetőségét.
Jurij Kovalcsukot Oroszország második legbefolyásosabb emberének mondják, és van jó pár dolog, ami alátámasztja ezt.
Hatalmas összegre lesz szükség az Oroszország által megtámadott Ukrajna újjáépítéséhez. Egyre többen szorgalmazzák, hogy ezt legalább részben a nyugati szankciók alapján zárolt orosz pénzeszközökből finanszírozzák, de a felmerült megoldások mindegyikével sok gond van.
